2013. november 17., vasárnap

Mai zene

Taylor Swift: The Last Time

Mindenkinek ezzel a csodaszép számmal kívánok nagyszerű vasárnap estét!:)


2013. november 4., hétfő

Mai zene!


Igen, tudom; ezer éve nem jelentkeztem...
DE!!
Olvastam több könyvet is, csak még az értékelések nem várhatóak és jelenleg is olvasok.
Így ma egy rövidebb poszttal érkeztem.

Mai zene!!


Én ma láttam a One Direction új klipjét; a Story of My Life-ot... Még gyorsan megjegyzem, hogy aki most szeretné elhagyni az oldalt, mert gyűlöli a 1D-t; ne tegye!
Tudniillik én sem vagy egy nagy rajongó, de mikor először hallottam a dalt, nagyon meghatott, a videoklipről nem is beszélve, ami egy fél órája folyamatosan megy a gépemen.
Annyira megható, tele van érzelmekkel, és szerintem ez a legjobb 1D klip, mert itt nem azok a fiúk tekintenek vissza rám a monitorról, mint akiket sokan el képzelnek, hogy ők meg milyen beképzeltek, meg.... sorolhatnám.

Nem beszélek írok tovább fölöslegesen, jöjjön a Story of My Life:


2013. október 19., szombat

Új blog!

Mint ahogy a címből is kitalálhattátok, új blogot nyitottam, ahol örömmel várok minden kedves látogatót, aki érdekelt egy történetben, ami akár veled is megtörténhetne, minden esetre nem teljesen hétköznapi események fognak helyet kapni a történetben. Minden normális szituáció meg lesz egy kicsit fűszerezve drámával, csalódással, vagy akár romantikával is. Ki tudja?

Látogassatok el a blogomra, ha nem tetszik, nem kell tovább olvasni, senki sem kötelez senkit, csak jól esne ha kapnék rá véleményeket...


Ja és itt is szeretnék majd frissíteni rendszeresen, ha elolvastam egy könyvet....





2013. október 14., hétfő

Legenda

Marie Lu : Legenda

Fülszöveg:

A hajdani Los Angeles partvidékét elöntötte a tenger. Észak-Amerika két nemzetre szakadt; a Köztársaság hadban áll a Kolóniákkal. A jómódú környéken, az elithez tartozó családba született, tizenöt éves June kivételes tehetség. kötelességtudó, szenvedélyes, a haza iránt elkötelezett, nyitva áll előtte az út a Köztársaság legmagasabb katonai köreibe. A Lake Szektorban, a nyomornegyedben született, tizenöt éves Day a Köztársaság legkeresettebb bűnözője. De a szándékai korántsem olyan elítélendők, mint azt gondolnánk. Ők ketten két külön világban élnek, és talán sosem keresztezné egymást az útjuk, ám egy nap June bátyja gyilkosság áldozatává válik. Az első számú gyanúsított Day lesz. Ezzel kezdetét veszi a mindent eldöntő macska-egér játék, melyben Day kétségbeesett versenyt fut a családja életéért, miközben June elszántan igyekszik megbosszulni bátyja halálát. De az események megdöbbentő fordulatot vesznek. Rájönnek, kettejükben van valami közös, és azt is megtudják, milyen messzire hajlandó elmenni a hatalom, hogy megőrizze titkait.

Saját véleményem:

Most nem leszek valami bőbeszédű, mert mostanában nem volt ez az igazi véleménynyilvánítós hangulatom.


Los Angeles napjainkban


Most erre volt szükségem. Pár hete egy könyv sem kötötte le annyira a figyelmem, hogy csak arra tudjak koncentrálni, és hogy alig várjam, hogy megint beleolvashassak. De ez a könyv ilyen volt. Nagyon lekötött a történet; ami legjobban megfogott az June és Metias kapcsolata volt. Annyira jó volt olvasni egy ilyen testvérkapcsolatról, ahol a két fél mi mindent meg tenne egymásért, feltétel nélkül szeretik egymást. Metias halála után, mikor Juny nyuszi megtudta a hírt én vele együtt sírtam. Ugyanúgy átéreztem a szomorúságát, mikor visszagondolt az együtt töltött éveikre. Akkor zokogtam fel, mikor ezt az idézetet először olvastam, és utána a könnyeimnek nem tudtam megálljt parancsolni: Örökkön-örökké, kicsim, amíg már eleged lesz belőlem, és unni fogod a képemet. 


June nagyon szimpatikus, ahogy harcol a testvére emlékéért, de azt nagyon furcsálltam, hogy miután azt hitte, hogy Day ölte meg Metiast, ugyanúgy érdekelte őt a fiú. Értem én, hogy szerelem, meg minden, de…. 

Day karaktere is tetszik, mert ő is mindent a családjáért tesz. Ők tényleg összeillenek a Lánnyal, ahogy June-t nevezte. 

Thomas: már a könyv negyedénél éreztem, hogy valami nem stimmel vele, és amikor rájöttem, hogy mi, még mielőtt June rájött volna, megutáltam, de nagyon.

2013. október 3., csütörtök

Én mai zeném!

Sziasztok! 

Ezekben az időkben nem igazán tudok hozni könyvértékeléseket, de nem szeretnék teljesen elmaradni, ezért most hozok egy dalt.


2013. október 1., kedd

Hello October!!

Goodby September! Hello October!:)



Mai zene...

Nekem a mi zeném egy Awolnation feldolgozás Nanalew YouTube felhasználótól. A szám címe Sail. A klipp irtó vicces, ráadásul maga a szám sem elhanyagolható. 
Enjoy it!! :))


2013. szeptember 29., vasárnap

Új...

Igen, kezdtem megunni a régi megjelenését a blognak, ezért változtattam rajta egy ici-picit. Majd még ha lesz rá időm fogok vele foglalkozni, de mentségemre szóljon, hogy a tanárok nem adnak nekünk semmi szabad időt, nem hagynak minket nyugton. 

2013. szeptember 21., szombat

Sziasztok!:)

Suli, suli, suli!
Igen, ez az egyik okom, hogy mostanában nem blogolok, de van más is. Egyszerűen nem tudok miről írni. A könyvekkel nem igazán haladok valami gyorsan, vagy ha igen nem jön az ihlet a megnyerő vélemény nyilvánításról....
Lehet, hogy most a mélypontom felé ereszkedek, de egyszerűen nem tudom mi van velem. Tényleg....

2013. szeptember 10., kedd

Leiner Laura: Bábel

Leiner Laura : Bábel


Tartalom:
Bábel. A legnagyobb nyári zenei fesztivál, valahol Pápa mellett. Mi lehet jobb annál, mint tizenhét évesen, életedben először, egy hetet eltölteni itt a barátaiddal? A zárónapi koncert a Red Hot Chili Peppersé, és Zsófi többek között azért érkezik, hogy találkozhasson Anthony Kiedisszel. Na de addig még sok minden történik vele, Napsival, Abdullal, Hipóval és Szaszával az Európa, Ázsia, Afrika és Ausztrália színpad körül… Bábel. Ha voltál már fesztiválon, azért fogod szeretni, ha még nem voltál, azért.
„Nagyon örülök, hogy Laurának sikerült megjeleníteni és tökéletesen visszaadni a fesztiválok hangulatát, és kifejezetten tetszik a humora. Gratulálok!” Gerendai Károly, a Sziget Fesztivál alapítója


Saját véleményem
Egy rövidke mondattal tudom nagyon röviden jellemezni ezt a könyvet az én szemszögemből. „Imádtam minden egyes sorát.” És, ha nagyon őszinte szeretnék lenni, mert már miért ne akarnék az lenni, azért vagyok itt. Tehát, nekem a Bábel ezerte jobban tetszett, mint a Szent Johanna Gimi. Kövezzetek meg vele, de így van. Hogy miért? 

Az egész stílusa annyira magával ragadó! Csak azért nem olvastam el hamarabb, mert a hétvégén vízi táborban voltam, ahová nem vittem magammal a könyvet. 

Ami nálam 100%-osan bebizonyíthatta, hogy a kedvencemmé vált ez a könyv, hogy életemben először HANGOSAN felröhögtem a könyv humorán. Nem egyszer, nem kétszer. Leiner Laura előző könyveiben is elérte nálam a humor felső fokait, de ennél, kétségtelen, szerelmes vagyok a Bábelbe. De nem csak a könyvbe, az egész fesztiválba, és én is szeretnék ilyen barátokat, mint amilyen Zsófinak vannak. Napsi, Abdul, Szasza, Kolos, Hipó, a Punk, de még Boldi is. És nehogy elfeledkezzem a Chewbacca pólós srácról sem. DE, hiába tűnik minden tökéletesnek a fesztiválon, nem érezheted jól magad egy ilyen helyen jó társaság nélkül. Ez elengedhetetlen. 

Amiért plusz piros pont jár Laurának, az a szerelmi sztori. Igen, a könyv háromnegyedéig az olvasók 85%-a azt hitte, hogy Kolos lesz Zsófi álomhercege, DE végre nem a nyilvánvaló nyert, hanem a nehezebb utat választotta Zsófi is; ha akkor nem mondja el Kolosnak a Petra dolgot, nem tudom mi történt VOLNA. De a lelkem mélyén nekem mindig is Szasza volt a srác, aki Zsófi szőke hercege,nem pedig Kolos. Ne értsetek félre, nagyon bírom őt is, de róla levágtam, hogy neki Zsófiék túl gyerekesek, és hogy csak mint kishúg gondol rá is. 

Maga a Bábel elragadott engem, én soha nem vágytam egy fesztiválra sem, de most legszívesebben az Afrika és amerikai színpad körül bóklásznék a barátaimmal, sok jó tapasztalattal, jó zenével körülöttem. Tudom, ez sem sokkal különbözik a többi, mostani fesztiváloktól, de még soha senki nem írta le ennyire pozitívan még a negatív dolgokat is. 


Egy kicsit bővebben a szereplőkről: 

Zsófi: Mennyivel jobb főszereplő, mint Reni. Hiába hasonlítok jobban Renire a való életben(de azért nem vagyok teljesen olyan, mint ő!!), Zsófi zsebelte be az képzeletbeli voksomat. De ez a többi szereplőre is igaz lehetne. Zsófi nem volt annyira hisztis, mint Reni, ha hibázott valamit, ami elég gyakran megtörtént, próbálta menteni a helyzetet, nem várta a sült galambot, mint Reni az SzJG-ben. De persze, azért ő sem tökéletes, a „göndör” (bongyor), hajával, és a többi problémájával sem. 

Napsi. Na igen, sokan mondhatják azt, hogy ő Virág2, de ez egyáltalán nem igaz, mert Virág tényleg butuska volt, Napsi meg elég messze áll a műveletlentől, ő inkább az az igazi bombázó csaj, aki igenis tudja, hogy milyen jól néz ki, és ezt próbálja is a javára fordítani, az ízlés vékony határain belül. Amit nagyon jól tesz. 

Abdullah, alias Abdul. Abdul egy igazi bunkó, ha lányokról, csajozásról van szó, de a barátaiért ő is elég sok mindent meg tett. Még nem ért meg egy párkapcsolathoz, de ahhot nem hülye, hogy tudja, a barátság igenis fontos. Amit viszont el nem nyávogott Atesz miatt!! Aztán meg, miután megtudta, hogy Atesz nem is volt ott a Feszten…:) 

Kolos. Mint barát nagyon jófejnek tartom, de mint azt már pár sorral előbb is kifejtettem, őt már az elején sem gondoltam annak a pasinak, aki mi a főszereplő lánykánkhoz illene. Legyen csak barátok, és minden jó lesz.:) Örülök, hogy kibékültek Petrával, mert tényleg elég nagy hülyeségen vesztek össze, ráadásul két év után!!! 

Hipó, Hipó… Édes Istenem! Szerintem nincs nála rosszabb ember a világon, ha ezen a területen kémlelünk mások után. Még most sem tudok mit mondani. Még az első felében a könyvnek ez vicces volt, de a vége fele már csak a fejemet fogtam a sok hülye dolgán. Egyébként van amiben igaza volt, még ha nem is sokszor, de azért na!! 

Boldi, a Herczeg család másik, talán még őrültebb testvér tagja. Mondjuk már az elején is szimpatizáltam vele. Szerintem nem is akkora „barom”, ahogy Zsófi állította be a könyv első 50 oldalán, mert azért ő is tett egy-két elég merész dolgot…. 

Igen, direkt hagytam a végére Szaszát. Már akkor felkeltette a figyelmemet, hogy lesz itt valami, mikor még a bemutatkozásnál Zsófi kihangsúlyozta, hogy csak barátok. Én beleszerettem Szaszába, mert nekem feltűnt a gesztusok mögött, hogy ő nem is az akinek mutatni véli magát, a nagy csajozós!, na persze. Inkább csak nem akart senki mellett lehorgonyozni, mert már neki akkor is megvolt a választotta. Az esküvőn a csókos/szájra puszis rész annyira aranyos volt, hogy csodálkoztam is hogy eddig semmi nem volt közöttük. 
Talán ez lett a leghosszabb értékelésem az egész Moly tagságom alatt, de most volt a legtöbb mondandóm is.:)

2013. szeptember 1., vasárnap

.....

Most is épp olvasok, láttam a Csontvárost is a mozikban, ezért van egy pár téma, amiről tudnék írni, de ma már nem fogok, relaxálni kell a holnapi napra.... Hétfő és sulikezdés egyben. Pfff. 

Ezt a posztot csak azért firkantom, hogy megbizonyosodhassatok, nem foglak titeket posztok nélkül hagyni, egyszerűen csak némi időre van szükségem. 


2000!!!

WOW!!


Ez az első, ami eszembe jutott!! WOW...
Nem szeretnék valami csöpögős köszönőbeszédet mondani, mert ki vagyok én ahhoz?! Egy senki. A másik meg, hogy egyszerűen nem vagyok képes írni egy ilyet.

Szóval csak egyszerűen köszönöm, próbálom fenntartani ezt a szintet legalább, hogy ne csalódjatok bennem.

Ez a szám most kapcsolódik a hangulatomhoz is:




És ez a bekezdés a nyár végéről szól, az iskolakezdésről. Holnap iskolakezdés, ami a legtöbb ember életére kihat. Kiére így, kiére úgy (vagy te jársz iskolába, vagy a gyermeked…) 
Nekem ez az első nyaram, aminek a végén így állok hozzá az iskola gondolatához: „Csak ezt ne, még nem akarok visszavonulni a padok szürkesége közé…”
És most ez a szám nagyon hasonlít a hangulatomhoz is, még a címe is találó (bár ma már szeptember van)

MINDENKINEK KELLEMES, ÉLMÉNYEKKEL , JÓ JEGYEKKEL TELI ISKOLAÉVET KÍVÁNOK.




2013. augusztus 31., szombat

Köszönet!!

Tudom, hogy nem érdemlem meg a majdnem 500 látogatást, amit addig kaptam, míg nem voltam online, DE mivel megkaptam, és őszintén hálás vagyok, úgy gondoltam TI megérdemlitek a köszönetet. 

Na de hogyan tudnám megköszönni??

Tulajdonképpen nekem nincs sok ötletem, hogy mit tudnék megtenni értetek, hogyan tudnám megköszönni. Természetesen ami a minimum, hogy mostantól próbálok rendszeresen új, érdekesnél érdekesebb posztokat hozni. Nem ígérhetek semmit, de próbálom betartani a szavam. 


Mai zene

Sziasztok! 

Mint látjátok nem raboltak el engem, nem tűntem el örökre, csak a nyár második felében nem voltam igazán netközelben, legalábbis nem tudtam blogolni. De most ezt be szeretném pótolni, mégpedig egy "Mai Zene" bejegyzéssel, majd jöhetnek egymás után a többi posztok. 

Szóval az én mai zeném Miley Cyrus Wrecking Ball című száma. A héten találtam rá a You Tube-on, és én beleszerettem ebbe a számba, az már más kérdés, hogy a videó klipp mennyire fogja elnyerni a tetszésem. 



2013. július 18., csütörtök

Team Will!!

Elérkezett az én örök kedvenc Árnyvadászom csatája is a Könyves Álompasik Párbaján. Will te sohasem veszíthetsz, de azért kérek minden olvasómat, vagy csak azt aki szereti a TID-t, dobjon EGY szavazatot Willre. A szabályok ugyanazok, mint Jace párbajában az előző bejegyzés... ezért tényleg mindenki csak EGYSZER szavazzon, mert akkor elveszik az előző szavazata. Még fölényesen vezetünk, de bármi történhet addig, ezért tényleg kérek mindenkit, hogy ne vesztegesse az idejét holmi gondolkodásra, mert Willre érdemes szavazni. Erre kattintva szavazhattok Willre

William Herondale:


2013. július 17., szerda

Hajrá Jace!

Most zajlik a Könyves Álompasik 3. fordulójának a szavazása. Minden kedves olvasómat kérem szavazzon JACRE, mert minden szavazat elkélhet, főleg, hogy most vesztésre áll Cortez ellen. Igen, mindkettejüket imádom, de én vérbeli Árnyvadász vagyok, úgyhogy csak a sajátomra szavazhatok. Jace megérdemli a sok-sok szavazatot, DE mindenkit kérek, csak EGYSZER szavazzon, mert ha többször akkor az automatikusan törlődik.
Itt tudtok Jacre szavazni.:
http://konyvekhaboruja.blogspot.hu/2013/07/konyves-alompasik-parbaja-2013-iii.html 

2013. július 12., péntek

Mai zene

Sziasztok!:)

A mai zene számomra: Miley Cyrus We Can't Stop című számának egy feldolgozása.
Szerintem sokkal jobb, mint az eredeti, a klipről nem is beszélve.

2013. július 10., szerda

Richelle Mead: Vámpírakadémia

Richelle Mead: Vámpírakadémai (Vámpírakadémia 1.)

Fülszöveg:

A világsikerű sorozat első kötetében Lissa Dragomirt és Rose Hathawayt két év bujkálás után elfogják és visszazsuppolják a Montana erdőségeinek mélyén megbúvó Szent Vlagyimir Akadémia vaskapui mögé. A vámpíriskola a mora uralkodói családok és dampyr testőreik számára szolgál oktatóhelyül. Az akadémia falain belül a két lánynak különböző viszálykodással, rosszindulatú pletykákkal, tiltott szerelemmel és fenyegetésekkel kell megbirkóznia. De mindketten tudják, hogy a legnagyobb veszély a kapukon kívülről leselkedik rájuk.
Saját véleményem:
Már rég óta kerültem ezt a sorozatot. Már csak a címe és a borítója miatt is. Igen, tudom, ne ítéljünk a borító alapján, de egyszerűen eddig a pillanatig nem vitt rá a lélek, hogy belekezdjek a könyvbe.
 
Szerencsémre kellemesen csalódtam a könyvben, de nagyon. A történet magával ragadó stílusa csak olvastatta velem a sorokat, gondolom ezért is sikerült ilyen gyorsan befejeznem. A szereplők tetszettek, ki voltak dolgozva, mindenkinek volt egy saját stílusa.

Rose: Már az első pillanatokban megszerettem a jellemét, hogy ennyi mindent megtenne Lissért, ő a tökéletes barátnő. Mikor Liss nem akart hozzá szólni, és emiatt kiközösítették, ő akkor is megvédte a legjobb barátnőjét, akinek ráadásul a testőre is (lesz). Ami még az elszökésük előtt történt, nos ott látszódott legelőször igazán, hogy Rose milyen jó barátja Lissnek. Nagyon kevesen tették volna meg azt a dolgot, hogy felvállalta a rongálást, meg a pletykák miatt amiket Mia keltett nem csinált balhét, nehogy távol kelljen lennie Lisstől. És még sorolhatnám. Ő egy igazi belevaló főszereplő csaj. Hiába. lehet ez furcsén hangozhat, de szerintem ő az egyik legpozitívabb szereplő az egész könyvben. Hűséges, intelligens, nem nyafog állandóan, Lissa a számára a legfontosabb, ráadásul hiába nem úgy adta el magát, de ahhoz kétség sem fér, hogy ő a „legártatlanabb” szereplő ebben a sztoriban.:) Amit még nagyon szerettem benne, hogy ő felismeri a külseje erejét, nem úgy mint a többi könyvben a lányok, akik állandóan azért nyavalyognak, hogy milyen vékonyak/vagy az ellentette, vagy nem szép a hajszínük, az arcuk csúnya, túl átlagosak, míg Rose tudja, hogy nagyon vonzó, és ezt fel is tudja használni, De ami a legfontosabb, nem rossz értelemben. 

Lissa: Megkedveltem őt is, ő olyan tipikus mindig bajba kerülő főszereplő lányka típus. Sajnálom őt a mágikus dolgai miatt. Ő is nagyszerű barát, nagyon fontos neki Rose.

Dimitrij: Ő a tipikus álompasi, aki bölcs, jóképű, izmos, nem veszti el a ejét, és természetesen tetszik neki a főszereplő lányka. Érdekes fordulat, hogy 7 évvel idősebb Rosnál, nekem eddig ezek a korkülönbségek nem igazán jöttek be, de próbálok megbékélni vele. Amúgy is Rose mindjárt 18, ő meg csak 24. Így kevesebbnek tűnik a számok különbsége. A végén mikor be akarta etetni Rózával (hihi:D), hogy az ő részéről semmi érzelem nem létezik nem tudtam hogy sírjak vagy nevessek szegények szenvedésén. Ami a legjobban meglepett, hogy Rose el is hitte…

Christian: A történet elejétől éreztem, hogy ő lesz a mi hercegnőnk szőke hercege fehér lovon, és hát be is jött a dolog, szerintem aranyosak együtt (Ha már Rose szerit is ők a tökéletes pár…)

Aaron: Nekem szimpatikus volt, tetszett, hogy imádja Lissát, de sajnos őket nem teremtették egymásnak.

Viktor: Életben nem gondoltam volna, hogy az ő keze van benne a dologban, bár a lánya elég gyanús volt nekem, a rókánál is már rá gyanakodtam. 

A többi szereplőt nem is részletezném, vannak tesztoszterontól izzó fiúk, hatalomra vágyó lányok, szigorú igazgatónő, dilis tanárok….
Ami a borítót illeti, szerintem ez az első igazi olyan könyv, amit e miatt nem akartam elolvasni. Ez a sötét, emós borító nem igazán jön be nekem, mivel leginkább a letisztult és színes borítókkal vagyok jóban. De nagyon örülök, hogy elolvastam. Aki e miatt nem akarja elkezdeni, akkor buzdítom az olvasásra, mert nagyon is megéri.

2013. július 8., hétfő

Heartland

Régen Pony Club-os voltam, ezért nekem is jártak a Heartland című regénysorozat részei. Nosztalgiázás miatt a múlt héten megint el kezdtem olvasni, és én tulajdonképpen csak tegnap jöttem rá, hogy a Heartland című sorozat ami ha jól emlékszem az M1-en is megy/ment a könyv alapján készült.



Még ha nem is teljesen ugyanaz a történés a filmsorozatban, mint a könyvsorozatban, akkor is egy szuper sorozatról beszélhetünk.
Aki szereti a lovakat, annak KÖTELEZŐ!!

Néhány információ a sorozatról: 

Tartalma: Heartland egy dráma, mely Amy Flemingről szól, aki különleges érzékkel bánik a lovakkal. Ezen képességét anyjától örökölte, aki azonban a történet elején meghal egy viharban. A kislány magára marad, ám úgy dönt, folytatja anyja feladatát: lelkileg és testileg sérült lovakon segít. A történetet Lauren Brooke írta meg könyvként, majd később filmet is készítetettek a Heartlandből.

Kanadai 60 perces(reklámmal) drámasorozat, az első évadot 2007-ben forgatták le, és már a 7. évadnál tart a sorozat. Pontosan a 6. évadnak már vége, a 7. még nem kezdődött el.

Főbb szereplők:
Amber Marshall (Amy Fleming)
Michelle Morgan (Samantha Louise 'Lou' Fleming)
Shaun Johnston (Jack Bartlett)
Jessica Amlee (Mallory Wells)
Nathaniel Arcand (Scott Cardinal)

Ajánlom mindenkinek, mert vicces, a lovakkal való bánásmód benne profi, sokat lehet belőle tanulni.
Hoztam néhány képet, hogy kedvet kapjatot ti is a sorpzathoz:





Forrás: www.port.hu 





Mai zene

A mai zene számomra Taylor Swift Red című száma, amihez kevesebb, mint egy hete készült videoklip is.



Élvezzétek!:)

2013. július 3., szerda

50 nap!

Már csak 50 nap (ha jól számolom) választ el minket a: The Mortal Instruments - City of Bones filmtől!!!
Csontváros rajongók készüljetek!

2013. június 26., szerda

2013. június 25., kedd

Mai zene

2013. 06. 25.-i zene számomra:

Az egyik egyértelműen Eric Saade - Coming home-ja.



2. Kelly Clarkson - People Like Us



3. Katie Herzig - Hey Na Na




Emily Brontë: Üvöltő szelek

Emily Brontë: Üvöltő szelek

Fülszöveg:

Harmincéves sem volt még Emily Brontë, amikor – egy esztendővel halála előtt – megírta ezt a regényt, a világirodalom egyik legkülönösebb szerelmi regényét. Valóság és látomás, természet és lélekelemzés, vadság és odaadás furcsa szövedéke a történet, egy magába forduló, romantikus lélek költői vallomása a szerelemről és a szenvedélyről. Elemzése kegyetlen mélységeket tár fel, és nyomasztó légkört teremt: titokzatosság, babonák homálya övezi szereplőinek jellemét, a romlás sötét erői csapnak össze és küzdenek egymással, míg végül a tragikus feszültséget ismét a szerelem, a fiatalok, az újabb nemzedék szerelme oldja fel.


Saját vélemény:
Ahhoz képest, hogy a legtöbb ismerősöm, aki ezt a művet már olvasta elégedetlen volt, én szerencsémre kellemesen csalódtam. Ez a könyv nem kifejezetten romantikus, de mégis romantikus könyvként ismeri mindenki. Nem azért mondom, mert van benne romantika, de leginkább a szereplők kegyetlenségét ismerhetjük meg a történet által. 

Hiába van a fő gonosznak kikiáltva Heathcliff, ugyanakkor ő az egyik legfontosabb szereplőnk, és én nem vetem meg őt, tulajdonképpen pozitív is lehetne róla a véleményem. Mármint nem a sok kegyetlenségére vagyok vevő, hanem az egyetlen személyt az életében akit tartott valakire, hűen szerette halála napjáig, minden tőle telhetőt megtett (volna) érte. 

Idősebbik Catherine kicsit sok volt nekem, de az ifjabbik lett az egyik kedvenc szereplőm. 

Ami nagyon tetszett, hogy nem a főhősök , hanem Nelly szemszögén keresztül láthattuk a cselekményeket (meg még Isabellén és Zillahén egy kicsit). Így nem egy-egy szereplő gondolatát láthattam, hanem hogy valójában mi történt. 

Kedvenc részem Heathcliff és Catherine beszélgetése volt a nő halála előtt. Akkor látszódott leginkább, hogy ennek a kettőnek szereplőnek is van szíve, és használni is tudják. 

A vége nagyon tetszett, bár Heathcliff halála egy kicsit morbid volt (plusz még az utolsó napjai). 

Meg kell mondjam Linton Heathcliif nagyon unszimpatikus volt számomra, mert csak a saját érdekeit nézte, önző volt. Ezért is vigyorogtam a végén, hogy Cathy és Hareton összejöttek, mert ezzel a véggel boldogan engedem őket a jövő titkokkal teli útjára.








2013. június 23., vasárnap

Mai zene

Nem tudom miért, de ma egész nap Taylor Swift számok mennek a fejemben, főleg ez a kettő:

Első: Teardrops on my guitar


Második: Sparks fly 


2013. június 21., péntek

50. bejegyzés

Bizony, a címből ki lehet találni, hogy most egy kicsit az 50. bejegyzésé lesz a szerep. Az előző bejegyzésem volt az 50. ezen a blogon, ami ilyen téren szerintem egy elég szép szám. Azért is gondolom így, mert hetente-kéthetente írok bejegyzést nyáron többet is írtam, de most több a szabadidőm...


Különösebben nem akarom megünnepelni, vagy valami ilyesmi, de azért egy-két szór szerintem megérdemel.

Januárban indítottam a blogot, az első hónapban 6 bejegyzésem volt. A februári hónapban írtam a legtöbb bejegyzést, szám szerint 17-et. 
A mélypont március volt, mivel akkor csak 5 új bejegyzés szerepelt az oldalon. Talán akkor volt a legtöbb tanulni valóm, vagy csak én éreztem magam mélyponton, nem tudom. 
Az 50. bejegyzés Pittacus Lore A Hatok hatalma című könyvéről szólt. Ide kattintva el is olvashatjátok.:) 

És itt van egy nyári szám, ha már úgy is ilyen meleg, nyári időjárás van. 


Pittacus Lore: A Hatok hatalma

Pittacus Lore: A Hatok hatalma

Fülszöveg:
Kilencen érkeztünk a Földre. Vajon megváltoztunk-e az eltelt idő alatt? Mindannyian hiszünk még a küldetésünkben? Nem tudhatom.
Hatan maradtunk. Rejtőzünk, bujkálunk, és még csak nem is találkozhatunk. Lassanként kialakulnak a tálentumaink, és nemsokára készen állunk a harcra.
Vajon John Smith csakugyan a Negyedik, ahogy sejtem, és felbukkanása az a jel, amit már annyira vártam? És merre lehet Ötödik és Hatodik? Egyikük talán az a hollófekete hajú lány, akit az álmaimban láttam, aki olyan erővel bír, amilyet azelőtt el sem tudtam volna képzelni. Aki talán elég erős ahhoz, hogy összegyűjtsön bennünket.

Elsőt Malajziában kapták el.
Másodikat Angliában.
Harmadikat Kenyában ölték meg.
Negyedikkel Ohióban próbáltak végezni - de megúszta.
Én Hetedik vagyok.
A hat megmaradt Védő egyike.
Készen állok a harcra.

A "Hatok hatalma" egy pillanatra sem engedi lankadni az olvasó figyelmét. Egymást követik az izgalmasabbnál izgalmasabb fejezetek: a mogadoriak főhadiszállásának megrohamozása, a Sarah házánál lejátszódó események vagy Kilencedik felbukkanása egyértelműen filmvászonra kívánkozik. Csupa kiválóan megkomponált, gondosan kidolgozott jelenet, amely csak arra vár, hogy Hollywood lecsapjon rá.

Saját vélemény:

Szerény véleményem szerint ez a rész sokkal jobb lett, mint az előző. 

Tetszett, hogy a felét Negyedik a másik felét pedig Hetedik (Marina) szemszöge alapján láthatom, mert így szerezhettem új információkat is.
 
Oké, tudom, hogy a film nem kapcsolódik most ehhez az értékeléshez, de muszáj megemlítenem valamit, méghozzá Hatodik hajszínét. A Hatok hatalmában megtudhattuk, hogy Hatodik hajszíne FEKETE, de a filmben, (hacsak nem vagyok színvak) eléggé SZŐKÉNEK láttam.
 
Még egy kis bibi, ami felett nem bírok szemet hunyni, de aztán befogom. Nos, Hetedik Spanyolországban él, és ebből következik, hogy spanyolul is beszél, amit tapasztalhattunk akkor, mikor a Földgömbös incidens bekövetkezett. De Negyedik, Hatodik meg Sam Amerikában voltak ekkor, bár (Hatodik Mexikóban is élt már), és most nem igazán értem, hogy mikor a végén beszélgetett Hatodik, Hetedik, Ella meg az apja, akkor milyen nyelven beszéltek. Lehet, hogy tud Hatodik spanyolul? Lehet, fene tudja. De nekem éppen ez a problémám, hogy sehol nincs megemlítve, hogy hogy tudnak kommunikálni egymással.
 
Külön a pozitívakat nem emelném ki, mert akkor az egész könyvet felhozhatnám példának. félve kezdtem neki, de a végére kifejezetten megszerettem. A következő részt kíváncsian várom.

1000!!!

És igen!! El jött ez a nap is, mikor az oldallátogatási szám túl van az EZREN!!! *most nagyon örül* :)



Ezer ünneplése ként hozom a következő könyvvéleményemet!:)

2013. június 17., hétfő

Csontváros: Trailer

Ha erre a linkre kattintotok, akkor a legújabb Csontváros trailert tekinthetitek meg.

Személyes véleményem szerint ez lett az egyik legjobb (ha nem a legjobb) előzetes egyike. Mindenképp nézzétek meg, mert szerintem csodás lett, ahhoz képest, hogy alig volt benne új jelenet. Inkább csak néha-néha felvillant pár új képkocka...

2013. június 13., csütörtök

Leiner Laura: SzJG Kalauz

Leiner Laura: Szent Johanna Gimi Kalauz

Fülszöveg: 
Minden, amit a Szent Johanna gimi könyvsorozatról tudni akartál, egyetlen, illusztrált kötetben. 

A tartalomból: 
– gyakran ismételt kérdések, és válaszok a sorozattal kapcsolatban 
– érdekességek az SzJG-ről 
– best of SzJG 
– az SzJG zenéi 
– Reni könyveinek listája 
– a karakterek, Reni levele Corteznek (részlet) 
– kimaradt jelenetek 
– elvetett borítótervek 

Leiner Laura elő- és utószavával 
SzJGereknek kötelező ;)

Saját vélemény:

Úgy gondolom, hogy a SzJG a Kalauz által megkapta a méltó befejezését, ami járt neki.
 
A belső borító egyszerűen csodás, az első lapok is nagyon jók lettek, sőt az egész Kalauz stílusa nagyon jól el lett találva. Az előszó igaz Leiner Laurás volt, nekem nagyon tetszett. A gyakran ismételgetett kérdések érdekesek voltak, de már tudtam a legtöbbre a választ. Az érdekességek is fontosa, mert néhány nélkül tényleg furdalt volna a kíváncsiság, hogy mégis hogy, meg miért…:) 

Annak nagyon örültem, hogy a Best of SzJG tartalma a könyvek szerint jött és nem össze-vissza. Őszintén a karakterek rajzai nekem tetszettek. Nem az a lényeg, hogy az arcukat hogyan rajzolta meg az illusztrátor, hanem a környezetük, stílusuk, hogy mit sugároz a belsőjük. Amikor olvastam több ember véleményét a karakterek rajzairól, hogy milyen bénák lettek, kicsit megijedtem, de én kellemesen csalódtam a Kalauzban.
 
Jók ezek az emlékeztetők Reni könyveiről, meg a zenékről, mert tudom, hogy én is utána tudnék nézni a könyvekben, így azért mégis csak könnyebb.
 
Reni levelén gondolkodtam a legtöbbet, mert én más stílusúra számítottam. Tudom, hogy Reni azt dühösen írta, de akkor is voltak benne olyan részek, amik nekem nem illettek hozzá Reni stílusához.

A kimaradt jelenetek komolyan fergetegesek voltak. Annyit röhögtem rajtuk, hogy az hihetetlen. Voltak köztünk romantikusak is, amik nekem nagyon tetszettek, de így jobban örülök, hogy nem voltak benne a könyvben, mert valahogy nem bírom elképzelni, hogy Corzen azt mondja Reninek, hogy „ezt imádom benned….”
 
Az elvetett borítóképek érdekesek voltak. Nekem tetszettek, DE az nem az SzJG stílusa lenne, így utólag is köszönöm Vincének a csodás borítókat.
 
Búcsú az SzJG-től. Hiába nem akaródzik, de most már Laura búcsúzása után nekem is muszáj lesz elengednem ezt a csodás sorozatot. Tudat alatt soha nem fogom elengedni, mert a tinédzser korom meghatározó része lett az SzJG, és az is marad. Ha lesznek gyerekeim, valószínűleg oda fogom nekik adni, hogy olvassák el, mert ebből sokat tanulhatnak, ráadásul megtudhatnák, hogy az én koromban mi volt a divat.:) 

I <3 SzJG!!!


2013. június 12., szerda

Simone Elkeles: A vonzás szabályai

Rules of Attraction ( A vonzás szabályai)

Fülszöveg:             
A szókimondó, és meglehetősen szabadszájú középső Fuentes testvér, Carlos, nem találja a helyét Mexikóban, ezért a család visszaküldi Amerikába Alex és Brittany közelébe, hogy távol tartsák a bajtól. Ami természetesen Coloradóban is rátalál. Már az első hetekben összeakasztja a bajszát a helyi kábítószer kereskedőkkel, ráadásul megismerkedik egy különös lánnyal, aki szabadidejében hegyet mászik, autót szerel, és meleg a legjobb barátja. Carlos úgy gondolja, hogy Kiara Westford túl jó hozzá, ezért igyekszik érzelmileg nem belebonyolódni a kapcsolatba. Kiarát viszont elvarázsolja az a néhány pillanat, amikor Carlos az igazi énjét mutatja meg. Szó szerint fájdalmas az egymás felé vezető út. Vajon mindketten túlélik a közeledést?
Saját vélemény:
Imádtam minden egyes sorát. Azzal bizonyítom,hogy kevesebb, mint egy nap alatt elolvastam.
Kiara nagyon szimpatikus főszereplő lány. Nem nyavalyog állandóan, nem fél a kétkezű munkától, imádja a testvérét(mondjuk őt nem lehet nem imádni(:), nem mutogatja a testét, pedig lenne mit. Egyszóval igazi tökös csaj, aki sokaknak adhatna példát, hogy hogy is kéne viselkedni.
Carlos… nem tudok mást mondani, igazi Fuentes. Bájosan nagyképű, védi a saját igazát, és hát természetesen nagyon, nagyon jóképű.
Hivatalosan is a kedvenc karaktereim lettek Brandon és Tuck. Mindkettejük karaktere fantasztikus, ha lehetne ilyen kisöcsit szeretnél én is magamnak, de mivel már nem valószívű, inkább azt mondom, olyan kisfiú anyukája szeretnék majd lenni, mint Brandon.
Alex és Brittany szerepköre érdekes volt. Alexben tetszett, hogy védi a kisöccsét, de a kettejük vitája(Alex és Brit) elszomorított, mert tulajdonképpen én nem így ismeretem meg őket az előző részben.
Dick nagyon jó fej apa, szerintem minden gyerek örülne egy ilyen apának.(na nem mintha a sajátomat nem szeretném <3 ).
Bevallom, nekem a Perfect Chemistry jobban tetszett, bár nem tudom megmondani, hogy miért. Kíváncsian várom a következő Fuentes történetét.

2013. június 9., vasárnap

Cassandra Clare: City of Lost Souls

Cassandra Clare: City of Lost Souls (Elveszett Lelkek Városa)

Fülszöveg:
Mi az az ár, ami még a szerelemért is túl magas? Amikor Jace és Clary ismét találkoznak, a lány elborzadva tapasztalja, hogy szerelmét és gonosz bátyját Lilith varázslata egymáshoz köti. A Klávé célja megölni Sebastiant, de lehetetlen anélkül végezni az egyik fiúval, hogy a másiknak ne essék bántódása. Alec, Magnus, Simon és Isabelle tündérekkel, démonokkal meg a könyörtelen Vasnővérekkel alkudozik, Clary pedig veszélyes játszmába kezd. A tét nem csak a saját élete, de Jace lelke is egyben. De bízhat-e még a fiúban egyáltalán? 
Szerelem. Vér. Árulás. Bosszú. A Végzet Ereklyéi lélegzetelállító ötödik darabjában közelítő sötétség fenyegeti az árnyvadászokat.

Saját vélemény:
A végére érve a könyvnek nagyon örültem, mert ez sokkal jobb lett, mint az előző rész.
 
Clary hozta a maga formáját, minden átgondolatlanul cselekedett, de őt így kell megszoknunk, megszeretnünk. Jace-nek a végén igaza volt ebben a dologban, hogy mindketten ilyenek, főleg ha a szeretteikről van szó. 

Jace-nek nagyon szurkoltam, hogy végre legyen megint az igazi Jace, még ha nem is gondoltam volna, hogy a végén így fogja visszaszerezni önmagát. Ha fogadni lehetett volna rá, hogy Clary mit fog tenni a végén a tőrrel, bebuktam volna a dolgot, mert nem néztem ezt ki Claryből. Aranyosak voltak a végén, az Epilógusban.:) Örülök nekik, még ha rövid is lesz a boldogságuk.
 
Maureenen nagyon megdöbbentem, főleg az utolsó jelenetében. Hogy mi?!? Nem tudom elhinni, hogy ilyesmit tett… 

Simon és Izzy kapcsolata remélem a következő részben ki fog teljesedni, mert szerintem aranyosak lennének együtt.
 
Alec, ezt elcseszted. Nincs jobb szó erre a helyzetre. Tényleg nem szeretném, ha így érne vége a kapcsolatuknak, na de akkor is megérdemelte Alec! 

Magnust egyre jobban kezdem megszeretni. Eddig sem volt vele különösebb bajom, de most már kifejezetten szimpatikus lett nekem. Kedvenc Magnus hozzászólásom: „That's my boyfriend.” – ez annyira aranyos volt, hogy majdnem elolvadtam az olvasás közben.
 
A szokásos humor ugyanúgy teret kapott az eseményekben, ami nélkül nem is lehetne elképzelni egy CC könyvet(remélem nem is kell elképzelnem).
 
Az Epilógusban megtudhattuk, hogy miért lesz a következő résznek a neve CHF,ez így tetszett nekem. 
Ezt direkt a végére hagytam. Az utolsó jelenet hihetetlen volt, csak hirtelen megjelent a semmiből: BUMM!! Sebastian, kicsit idegbeteg voltál, leginkább Claryvel, de megbocsátok neked az utolsó mondatért.
 
Ide a következő részt, de azonnal!!